000 03820cam a22003253u 4500
001 78387
003 UtSlPG
005 20260610134822.0
006 m
007 cr n
008 260607r20261930utu|||||o|||||||||||||| d
040 _aUtSlPG
041 7 _ahu
_2iso639-1
050 4 _aGR
100 1 _aKúnos, Ignácz,
_d1862-1945
245 1 0 _aMimózák és krizántémok
264 1 _aSalt Lake City, UT :
_bProject Gutenberg,
_c2026
300 _a1 online resource :
_bmultiple file formats
336 _atext
_btxt
_2rdacontent
337 _acomputer
_bc
_2rdamedia
338 _aonline resource
_bcr
_2rdacarrier
500 _aRelease date is 2026-04-07
505 0 _aI. Varázsmesék: Hej csicsija, hej babája. Hökköm törpe. Vízi sellőt halászott ki. Tél-Istenke szamócája. Hold-Istenke ünnepére. Kőfejtő és Hegy-Istenke. Pacsirták és Csillag-lelkek. Fatálacskás Hacsibime. Kettőt kapott egy golyváért. Újhold és a Denevérek. Cseresznyefa kivirított. Vérrózsát hajt tenger vize. Tündérlányka fátyolkája. Tükör lelke. Urasima vízországi szelencéje -- II. Állatmesék: Két kis béka. Patkány-párék virágszála. Majom- meg rák-háborúság. Világító Tűzbogárka. Nyúl félfüle, Kócsag lába. Tövig tépték Veréb nyelvét. Medúza és a majom mája. Holló úszik, Gúnár kúszik. Legyet ölő Legyezőcske. Dali Kandúr -- III. Virágmesék: Két Krizántém. Kék Ibolya, Puszpángocska. Kacskaringós Felfutócska -- IV. Tréfás mesék: Rizsborvásár. Tíz szen-pénz a halszag ára. Felejtető gyömbért evett. Mérget evett három kis bonc. Férfivásár. Joritomo koponyája. Igaz neve Méz-odángó. Varga púpján nincsen áldás. Jamagáta ajándéka. Bonc és vadász. Sárkány lelke. Csak a felét ha fizeti.
508 _aAlbert László from page images generously made available by the Hungarian Electronic Library
520 _a"Mimózák és krizántémok" by Ignácz Kúnos is a collection of folktales written in the early 20th century. It presents Japanese fairy tales and legends in musical, rhyme-rich retellings, framed by a reflective essay on Japan’s spirit, nature-worship, and the Shinto-Buddhist outlook. Humble villagers, capricious deities, and talking creatures move through transformations and trials that resolve in gentle, memorable morals. The opening of the collection pairs a lyrical cultural introduction with the first “magic tales.” The essay paints Japan’s landscapes and festivals, explains ancestor reverence and a sunny Shinto sensibility, and illustrates the cultivated “Japanese smile” with an anecdote about a storyteller-friend who bears grief with composure; it also celebrates the folk imagination’s fondness for symbols, punishment and reward, and light irony. The initial stories then unfold briskly: a spring restores an old couple’s youth until excess turns the wife into a baby; a thumb-sized boy serves a noble, defeats a demon, and grows to manhood with a magic whip; a fisherman marries a mysterious visitor who is a mermaid and must return to the sea, leaving him long life; a kind girl receives winter strawberries from seasonal spirits while her cruel kin perish in the snow; rain and storm clouds fail to spoil the Moon festival; a stonecutter’s chain of wishes ends in contentment with his own craft; and larks learn to sing by day while star-souls keep night’s quiet. Throughout, the verse-like cadence, personified seasons and celestial beings, and clear moral turns set the tone for the folktales that follow. (This is an automatically generated summary.)
534 _pOriginally published:
_cBudapest: Keleti Mesekönyvek Kiadóhivatala, 1930
653 _aTales -- Japan
653 _aFairy tales -- Japan
856 4 0 _uhttps://www.gutenberg.org/ebooks/78387
999 _c119107
_d119107